Standard tánccipő

Anyaga

Ahogy a többi tánccipőt, a standard tánccipőt is különböző anyagokból gyártják.

Készülhet szaténból, klasszikus vagy szintetikus bőrből, illetve lakkbőrből.

Mielőtt megvesszük a legszebb pár topánt, érdemes tisztázni, milyen célból kell.

 

 

Versenyre készülünk vagy hobbitáncosok vagyunk, elég lesz egy pár, esetleg kelleni fog még egy.

Professzionális táncosok esetében nyilván változnak a körülmények, de amúgy mindenki a saját ízlése szerint dönt.

Manapság mindenféle színben és fazonban kapható, így nem kell olyan régi módszerekhez nyúlni, mint például a standard tánccipő befestése házilag.

 

A profik körében a szatén standard tánccipő a legpopulárisabb,

több okból kifolyólag.

Puha az anyaga, számos árnyalatban gyártják, kiválóan szívja a nedvességet, és mindezek mellett olcsóbb, mint a bőrből készült fajta.

Bár a versenyek alkalmával a táncosok általában a testszínű vagy bronz árnyalatú mellett teszik le a voksukat az optikai lábhosszabbítás miatt, azon kívül bármilyen színt viselhetünk, annyiféle árnyalat van.

Tisztasági okokból kerülhet hátrányos helyzetbe a szatén tánccipő, ugyanis gyorsan koszolódik, és összehasonlítva a bőrrel némileg nehezebb a tisztítása.

Azzal pedig, hogy elnyeli a nedvességet, bizony felpuhulhat a topán – persze használati gyakoriságtól függően – vagy esetleg elveszíti a formáját.

Erre figyelni kell, mert ha túl puha, nem biztosítja a lábnak a szükséges támogatást.

 

Bőr esetében is többféle verzió áll rendelkezésre.

A bőr alapvetően hajlékony anyag, ami nagyon jól jön egy tánccipő esetében.

A rugalmassága miatt nem vág be a bőrbe, tehát nagyon kényelmes, ráadásul minden más anyaghoz képest sokkal hosszabb életű.

Ez nyilván megdobja az árát, de bőr standard tánccipő esetében hosszú távú befektetésről beszélhetünk.

Aki kényelmesebb, annak a tisztítás miatt is jobb választás, hiszen nagyon egyszerűen meg lehet szabadítani a szennyeződésektől.

 

A bőrökön belül külön kategóriába esik a lakkbőr.

Ez a típus rendkívül szép, ám annál kényesebb, így csak az válassza magának, aki állandóan tud rá figyelni.

Más bőrökhöz képest merev a tartása, ami táncnál befolyásolhatja a teljesítményt.

 

 

Ha mégis emellett döntünk, tánc előtt kenjük le a bőrt vazelinnel vagy ahhoz hasonló anyaggal.

A kínálat tehát nagy, a választás azonban annál nehezebb.

Bármelyik is vásároljuk meg, előtte gondosan próbáljunk fel minél többféle fazont, hiszen így fogjuk megtalálni az optimális tánccipőt.

Pántok

A standard tánccipő felépítésénél a sarok mellett a pánt megléte is fontos.

Jóllehet, a pántok inkább a latin tánccipőre jellemzők, a standard tánccipők között is létezik sima bokapántos vagy keresztbe pántos változat.

Bár sokan választanák a pánt nélküli, egyszerű bebújós zárt cipőt, nem ajánlott senkinek sem abban táncolni, mert súlyos következményekkel járhat.

Hiába érezzük úgy, hogy tart a cipő, egyetlen rossz (ki)lépés, és a röntgenszobában találjuk magunkat.

Válasszunk tehát pántos fajtát, ne kockáztassunk!

Kezdők feltétlenül bújjanak keresztbe pántos tánccipőbe, hogy órán ne azzal kelljen foglalkozni, megfelelően tart-e a cipő mindenhol vagy sem.

Felépítése

A tánccipő felépítése meghatározó, hiszen táncot tanulunk benne.

Ha nem fordítasz elég figyelmet a megfelelő pár megvételére, bizony komoly problémáid lehetnek.

Megsérülhet a lábad, és örökre elmehet a kedved a tánctól.

Ezt azonban el kell kerülni, hiszen a tánc fantasztikus energiákat szabadít fel, ezért nem szabad spórolni a profi tánccipőn.

A standard tánccipő úgy néz ki, mint egy igazi klasszikus cipő.

Zárt az orr része, így azok a hölgyek, akik féltik lábujjaikat a rálépésektől, nyugodtan válasszanak az első időszakra standard fazont.

A latin tánccipővel ellentétben a sarok itt inkább középen helyezkedik el, ami nagyban segíti a standard táncok jellemző tulajdonságát, a hátrafelé haladó mozgást. A latinhoz képest úgymond kötöttebb.

Férfiak esetében általában fűzős, fekete, oxford fazonú a standard tánccipő, első ránézésre hasonlít az utcai cipőhöz. Akinek elég egy pár, válassza ezt a fazont.

.